MÁTRASZENTIMRE
835 m magasságban helyezkedik el az ország legmagasabban fekvő községe, a Darázs-hegy és a Teréz-hegy oldalában. Az ország legmagasabban fekvő településéhez közigazgatásilag hozzátartozik Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Galyatető, Fallóskút, Bagolyirtás. A településen élő mintegy hatszáz ember többségének az idegenforgalom biztosít munkalehetőséget, megélhetést.
“Galyát magas fekvésű, szénégetőktől lakott hutáknak nevezett kis községek környezik északról és nyugatról, amelyek magukban véve is érdekesek, és nagyobb kirándulások alkalmával, mint megszálló helyek alkalmasak. Nyájas kis faluk ezek, magyarul is beszélő tót lakossággal (hol némi élelmi szert, leginkább tejet vajat kaphatunk) jó forrásokkal és szép üde hársfákkal. Ötházhuta780 m magasságban, a másik kettővel együtt a Hasznos-patak legmagasabb forrásainál. E kis falukban természetesen nagy esemény egy-egy turistacsapat elszállásolása. Összegyűlnek a fiatalok, öregek: előkerül a harmonikás, és kész a bál Akad, ki jól ismeri a régibb magyar nótákat és dalolgatnak. Az elszállásolásnál az értelmes bíró nagy segítségünkre van: ahol iskola van, természetesen az értelmileg kimagasló tanítóval lépünk érintkezésbe.” (Mátrai és gyöngyösi kalauz, Írták: Hanák Kolos, Stiller János, Székely István Gyöngyös 1909)
A kis hegyi falvak eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények. Az egyik nézet szerint német, míg a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt. Vélhetően mind a két népcsoportból érkeztek ide betelepülők. Az első lakók üvegfúvással kezdtek el foglalkozni, melyhez a környező erdők biztosították az alapanyagot. Erre utal régi nevük: Ötházhuta – Mátraszentimre, Fiskálishuta – Mátraszentlászló, Óhuta – Mátraszentistván. Az első öt család leszármazottai a mai napig is a falvakban élő Stullerek, Szabadok, Gubolák.. A Mátrát, különösen a felső-mátrai részt a XX. században, a trianoni döntés után fedezte fel magának a magyar középosztály. A felvidéki kedvelt üdülőhelyek elvesztése után kapott mind jelentősebb szerepet a különleges klímájú hegyvidék. Ezt igazolja, hogy pl. Mátraszentimrére 1935-ben érkezett az első tanító és az első pap. A települések szlovák lakóinak egy része 1945 után a szlovák-magyar lakosságcser-egyezmény keretében elhagyta a környéket. A mai lakók egy része még őrzi nyelvében múltjának gyökereit.
A települések kiváló kirándulási lehetőségeket kínálnak azoknak is, akik csak a rövidebb sétákat kedvelik, és azoknak is, akik hosszabb útra vállalkoznak. Az év minden szakában fogadja a pihenni vágyókat a falvak több mint száz nagyobb üdülője és mintegy ezer hétvégi ház.
Az elmúlt évek során mind több rendezvénnyel várja a település az ide látogatókat.
Római katolikus templom
A II. világháborút követő
szlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében a Felső-Mátrában élő szlovákok
jelentős része kitelepült. Az üresen maradt házakba lassan tért csak vissza
az élet. Mátraszentimrén két ilyen árván maradt parasztházat kapott a plébánia.
Ma az egyikben a plébániahivatal működik, amit 1977-78-ban építettek fel
a régi ház helyén. A másik vályogház helyén pedig 1980-ban szentelték fel
a község új templomát. Falán olvashatók Sík Sándor szép sorai a Mátráról:
“Állani némán mint a Mátra,
Nem nézni előre se hátra.
Nem erőlködni befelé sem,
Csak bámulni a létezésen,
És köszönteni mindent szépen,
Minden valók testvéreképpen.”
A település központjában 1999-ben avatták fel a II. világháborúban elhunytak márvány emléktábláját. Mátraszentimre ezzel emlékezik hősi halottaira.
Tájház
1995 nyarán egy már használaton kívül álló lakóházban, a Deák Ferenc utcában avatták fel a mátraszentimrei tájházat, melynek előkészítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett id. Zakupszky László, a falu első tanítója. A település első díszpolgára már évtizedekkel ezelőtt elkezdte azt a gyűjtőmunkát, melynek eredményét élvezhetik a látogatók a tájházban. Emellett az ő nevéhez fűződik a Mátraszentimréről első ízben megjelent ismertető füzet összeállítása. A tájház anyagának összegyűjtésében a falu lakói is segítettek. A tájházban kiállított népviseleti ruha több generáción keresztül öröklődött Mátraszentimre asszonyai között. A tájházban a hagyományos tisztaszoba berendezéseit láthatjuk, a század eleji használat eszközök mellett. A kertben kis szénégető boksát is találunk kerti szerszámokkal együtt. A tájház hétvégeken látogatható, egyéb időpontokról a polgármesteri hivatalban érdeklődhetünk.